Varga Gizella népművész munkássága

Csősz Ferenc

Varga Gizella Vésztőn született egy mágori tanyán 1952. április 12-én. Huszonegy éves koráig élt ebben a csodálatos természeti környezetben. Édesapja a hosszú téli estéken fűzfavesszőből készített szebbnél szebb használati tárgyakat, szőtt hálókat, font karikás ostorokat. Tőle sajátította el a szakmai fogásokat, s örökölte művészi hajlamát.

Hat éves volt, amikor már a kezébe vette a tűt és a fonalat, s készítette az első hímzéseket. Vésztőre járt be iskolába, valamint gimnáziumba is. Érettségi után Szarvason elvégezte a Mezőgazdasági Főiskolát, s 1973-tól 1991-ig a Vésztői Körösmenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben agrárszakemberként dolgozott. A rendszerváltást követően, 1992-ben a tarhosi speciális iskolába került, ahol a mezőgazdasági osztályban tanított, majd tanulmányait folytatva, mint a népművészet mestere szőnyegszövést és kosárfonást is oktatott. Osztályfőnökként és munkaközösség vezetőként 17 évig tevékenykedett. Sok diák járt Tarhosra Vésztőről is, s többen remek eredményeket értek el a tanulmányi versenyeken. Fő célként tekintette azt is, hogy látogassák a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet, ahol az akkori igazgató Komáromi Gábor nagy szeretettel fogadta őket.
Varga Gizella 2009-től a vésztői sérült gyermekek ellátásánál is segített elsősorban a szőnyegszövő foglalkozásokkal, valamint a mezőgazdasági tevékenységben. A Békés megyei népművészeti kiállításon az egyesület számos díjban részesült már. Több mint két évtizede tagja a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek, s ez idő alatt több min 20 alkotását zsűrizték. A Sárrét Turizmusáért Egyesületnek is tagja, amelynek keretein belül nemcsak Vésztő, hanem a Sárrét hírnevét is öregbíti. Korábban munkái Ausztriába is eljutottak, ahol Dorugaisten-ben magyar képzőművészek mutatkozhattak be, köztük a 2008-ban alakult Csingrádi csapat tagjai is.
A vésztői Tájház szövő foglalkozásain is rendszeresen részt vett, mint foglalkozásvezető, valamint a Kis Bálint Református Általános Iskola által szervezett népművészeti táborok örökös résztvevője. Általa tanulják meg a tábor lakói a szövés rejtelmeit és technikáját.

                     

Next Post

Vári-Szalay István fafaragó munkássága

Vésztőn született kisiparos családban. Édesapja fodrászmesterként dolgozott, a fiát is csak fodrászként tudta elképzelni, ezért csak azt követően bocsátotta útjára, hogy 1951-ben sikeres szakmunkás vizsgát tett. Ezt követően, 17 évesen kezdte el a maga életét élni, majd érettségizett, letöltötte a katonaidejét, ezután pénzügyi szolgálatot teljesített.
Skip to content