Városháza

Csősz Ferenc

A XIX. század végén és a XX. század elején az egész országban hatalmas építkezések voltak,  ekkor épült az Országháza, a Vásárcsarnok, új hidak, utak, vasutak, és sok más hasonló épület és építmény létesült abban az időben. Vésztőn az új községháza építésének két oka is volt. Az egyik, hogy a községházának addig helyet adó épület régi és korszerűtlen volt, amit bizonyít az is, hogy az új felépültét követően lebontásra került. Ezért már az 1880-as évek végén ’90-es évek elején döntött a község képviselőtestületet  arról, hogy évente letétébe helyez egy bizonyos összeget, amelyből néhány év múlva elkezdődhet az építkezés. A másik ok pedig meg is gyorsította a megvalósítást, hogy a parlament 1894 őszén elrendelte a születés, házasságkötés és halálozás állami anyakönyvezését, s az anyakönyvi hivatalt Vésztőn nem volt hova tenni. Természetesen más gondok is voltak ekkor tájt Vésztőn, amelyek megoldásra vártak. Így például az óvodások is kinőtték az óvodájukat és a csendőrségnek sem volt megfelelő helye, valamint az orvosnak és a jegyzőnek sem tudtak szolgálati lakást biztosítani. S ha már építeni kellett eleink csokorba fogták ezeket a gondokat, s egy huszárvágással többet is megoldottak közülük.  „Új községház építési pénztárt” létesítettek, melyet évenként 500.-Ft hozzájárulással gyarapítottak. Az épület tervezésére pályázatot írtak ki, melyre 29 pályamű érkezett. Az első díj (750 Korona) Szuhy József, míg a második díjat Opaterny Flóris (250 Koronát) kapta. Nagyon gyorsan felépült, hiszen már 1903 év végén egy részét már használatba is vették. Ma műemlék jellegű épület, melynek stílusa neoreneszánsz. 1905. december 7-én az előjáróság elfogadta a Tiszai Géza kir. mérnök, mint hatósági szakértő  által előterjesztett jegyzőkönyvet, amely már  az új községháza, óvoda, és csendőrlaktanya utó felülvizsgálatáról szól. A Községháza felépítéséhez a település tehetősebb polgárai is hozzájárultak. A kapubejáratnál sokáig tábla hirdette a községháza építésére adományozók nevét, mint pl. Wenckheim Friderika, Wenckheim Lajos, Weinckheim László, Kiss Mihály, Ökrös Zsigmond, Pardi család stb. 1950-től a rendszerváltásig a községháza „tanácsháza” lett, majd – a várossá válásig – ismét községháza lett. A 115 év  alatt több alkalommal renoválták, végeztek állagmegóvó fejújításokat. Ma a főtéren meghatározza a városképet, a vésztői számára talán a legemblematikusabb helyi műemlék.

Next Post

A vésztői református templom

   A XVIII. század végén II. József türelmi rendelete lehetővé tette a templomépítést a protestánsok számára is.
Skip to content