Pardi Anna munkássága

Csősz Ferenc

Pardi Anna 1945. április 12-én született Vésztőn, költészete a legjelentősebb irodalmi munkásság, mely Sinka István és Lakatos Menyhért óta Vésztőhöz kötődő személyhez fűződik.    Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte meg. 1966–1971 között az ELTE BTK magyar-orosz szakos hallgatója volt. 1972–1989 között üzemi lapoknál – többek között: FÓKUSZ – volt újságíró. 1989 óta szabadúszó újságíróként dolgozik. A költőnő első verseskötete 1971-ben jelent meg Távirat mindenkinek címmel. Azóta további öt verseskönyvét adták ki, az utolsót 1988-ban Faustina emlékiratai címen. Pardi Anna mostanában inkább prózát ír, melyek szintén jelentős értéket képviselnek. 2011 után megjelent regényei: Stendhal fejfájásai (2011) Ludwig (2012), Ama titkok ragyogása (2013), Gogol és a sátáni evolúció (2014) A túlsó világ és Flavius (2015) Iszlenyov elragadtatása (2016).

Next Post

Láng Ida munkássága

Láng Ida 1889-ben Vésztőn látta meg a napvilágot. Életművének a jelentős része egészen a legutóbbi időkig ismeretlen volt a nyilvánosság számára.
Skip to content