Népi Írók Szoborparkja Vésztő-Mágoron

Csősz Ferenc

A népi írók mozgalma a harmincas évek második felének meghatározó eszmei-politika mozgalma volt. A népi írók célja az egész magyar népet magába foglaló új nemzettudat megteremtése volt. Az irodalmat a társadalmi cselekvés eszközének is tekintették. Egyszerre kívánták elősegíteni a Trianon utáni magyarság nemzeti és szociális felemelkedését. Ez a küldetéstudat kapcsolta össze az esztétikai irányuk szerint egymástól erősen különböző alkotókat. Ennek érdekei szerint értékelték újra történelmünket és irodalmunkat. Ennek jegyében tárták föl műveikben a magyarság életének addig ismeretlen tartományait. A Sárrét, a Viharsarok méltán bölcsője ennek az egyedülálló szellemi mozgalomnak, hiszen innen indult Sinka, Szabó Pál, Barsi Dénes, Erdélyi József, itt jött létre a Kelet Népe folyóirat, Békésből származik Püski Sándor, könyvkiadó, az egyik legnagyobb támogatójuk. Vésztő város 1986-ban alakította ki a szoborparkot, mely két, három évenként folyamatosan bővül, jelenleg húsz szobor alkotja a magyar irodalomtörténet kivételes pantheonját: Barsi Dénes, Bibó István, Czine Mihály, Erdei Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Györffy István,  Hegyesi János,  Illyés Gyula  , Kardos László, Kodolányi János, Kovács Imre, Nagy László, Németh László, Püski Sándor, Simándy Pál, Sinka István, Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter

Next Post

Városháza

A XIX. század végén és a XX. század elején az egész országban hatalmas építkezések voltak,  ekkor épült az Országháza, a Vásárcsarnok, új hidak, utak, vasutak, és sok más hasonló épület és építmény létesült abban az időben.
Skip to content