Lakatos Menyhért munkássága

Csősz Ferenc

Lakatos Menyhért 1926-ban Vésztőn született, és 2007-ben halt meg Budapesten.     1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője lett. 1955-62-ben Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök, 1964-től a Cigány Téglagyár igazgatója volt. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológia kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-től szabadfoglalkozású író. 1988-től a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották, számos magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben is tevékenykedik. Írásait rendszeresen közölte a Romano Nyevipe, a Cigány Kritika, a Rom Som, de más folyóiratok is.  1977 márciusában a Déryné Színház mutatta be az Akik élni akarnak című két részes színművét. Munkásságáért 1976-ban Füst Milán-díjat, 1976 és 1993-ban József Attila-díjat kapott, 1986-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1999-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el a hazai cigányság kulturális életében és a magyar kultúra terén szerzett érdemeit.

2006-ban Vésztő Város díszpolgári címmel tüntette ki. Lakatos Menyhért életének egy részében nap mint nap tanúja volt a cigányság mindennapi nyomorúságának. Tapasztalta azt, hogy a mélyszegénységben élőknek esélyük, sőt reményük sincs a minőségi életre. A rendszerváltás legfőbb vesztesei a cigányság. Iskolázatlan, képzetlen emberek küzdenek a napi megélhetésért. Lakatos Menyhért minden egyes művében a cigány hagyományokat helyezi előtérbe.

Az író több irodalmi műfajban is – vers, mese, regény, elbeszélés maradandót alkotott, írt gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Művei irányt mutathatnak a felnövekvő cigány nemzedék számára, ő maga is példaképe a nemzetének.   A “Füstös képek” című,  a “cigány világot” belülről bemutató regény ma már fogalommá vált a cigányságot kutató szakemberek körében. 1975-ben, a regény első kiadásának megjelenésekor sokkolta a cigány és nem cigány olvasókat egyaránt. A művet napjainkban már 20 országban adták ki. Az író tulajdonképpen  a cigány próza megteremtője.

  • Füstös képek (regény, 1975)
  • Angárka és Busladarfi (mesék, 1978)
  • A hét szakállas farkas (mesék, 1979)
  • A paramisák ivadékai (kisregény, 1979)
  • Az öreg fazék titka (mese, 1981)
  • Csandra szekere (elbeszélések, 1981)
  • Akik élni akartak (regény, 1982)
  • Hosszú éjszakák meséi (mesék, 1995)
  • A titok (elbeszélések, mesék, 1998)
  • Tenyérből mondtál jövendőt (versek, 1999)
Next Post

Pardi Anna munkássága

Pardi Anna 1945. április 12-én született Vésztőn, költészete a legjelentősebb irodalmi munkásság, mely Sinka István és Lakatos Menyhért óta Vésztőhöz kötődő személyhez fűződik.
Skip to content