FAKISZ-házak

Csősz Ferenc

1925 karácsonyán árvíz sújtotta a település északi részét, melynek következtében ezen a településrészen alig maradt egy-két ház állva.    A FAKSZ v. FAKISZ házakról elég kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre, de biztos, hogy az árvíz után épültek, valószínűleg Kós Károly készítette a típusterveket, ekkor kaphatott megbízást a Bagolyvár tervezésére is.

Az építkezést az állam az úgynevezett FAKSZ kölcsönből (Falusi Kislakások Építő Szövetkezet) kezdte szervezni, illetve több mint tíz darabból álló vésztői árvizes képeslapot bocsájtott ki, és az ebből befolyt összeget is támogatásra fordította. Ez a kölcsön v. hitel (FAKSZ) viszont nem készpénzben, hanem építőanyagban állt a lakosok rendelkezésére.      Innen származik az elnevezés is. Az újjáépítéshez hallatlan összefogással nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is érkeztek támogatások, ami a térség országgyűlési képviselőjének, Temesváry Imre szervező munkájának köszönhető. Ezért kapta meg a községtől a díszpolgári címet. Az építkezések már az árvizet követő tavasszal megkezdődtek. Az építkezéshez az Országos Nép- és Családvédelmi Alap is hozzájárult, ezért kapták az ONCSA-házak elnevezést is. Nagyon sok ház épült  a fent említett támogatások révén Vésztőn. A házak jellegzetessége az, hogy az alap és alaptól felfele 1,50 m magasan terméskőből építették a falakat, így védelmet biztosított egy újabb árvíz idején.  Az egész településrész aránylag rövid időn belül újjáépült.  Magyarországon azóta nem készültek hasonlók.

Next Post

A Holt-Sebes-Körös vésztő-mágori szakasza

A Holt-Sebes-Körös Vésztő lakóinak életét sok szempontból befolyásolta. Szerves része történelmünknek, generációk sokaságának gyermekkora kötődik hozzá.
Skip to content