A vésztői református parókia díszterme

Csősz Ferenc

Az 1785-ben, kora-klasszicista stílusban épült, jelenleg szeretetotthonként működő református parókia az 1783-ban felszentelt református templommal szerves egységet képez. Az L-alakú épület utcai frontja teljes egészében, udvari homlokzatai és belső terei részben őrzik az alföldi, népies klasszicizmus eredeti építészeti kialakítását. A nagyterem mennyezetfreskója ismeretlen mestertől, valószínűleg az 1825-30 körüli időszakból származik, s gipszstukkót utánzó díszítőmotívumok mellett négy katonafigurát is ábrázol. Az épületen 1993-ban – a tetőszerkezet kivételével- elvégezték a legfontosabb felújítási munkálatokat. Az épület egyedülálló értéke a nagytermének mennyezetfestése. A téglalap alapterületű (9×6 m) mennyezet három részre tagolt. Középen négyzet alapon, zöld pálcákkal négy részre osztott kör alakú mező található, melynek középen gazdag, gipszstukkót utánzó, plasztikus hatású rozetta bontakozik ki. A rozettából kis színes levélkék és indák nyúlnak ki. A köríven szimmetrikusan négy hasonló plasztikus festés található. A körívek között lévő zöld mezőbe tarka virágcsokrokat festettek. A mezőket vonalazás és zöld patronminta keretezi. A négyzet és a körmező által kivágott sarkokba vörös alapon okker színnel festett plasztikus minta került. A körív két oldalán lévő, egy-egy, nyújtott téglalap alakú mező további három részre tagolódik. A széles mezőkben színes, leveles-virágos keretezésben katonafigurák állnak.  A vésztői református templom és parókia Erdély Sámuel lelkészsége idején (1780-93) épült: Az építkezések a II. József uralkodásával, az általa kinyilvánított vallási türelemmel összefüggő református építési hullámhoz kapcsolódnak. A 18. Század végén és a 19. Század elején az alföldi mezővárosokban egyre-másra épültek neves tervezőkhöz köthető, a népi és a nagy építészeti stílusok találkozását mutató egyházi épületek. A vésztői parókia is ezen épületek sorába tartozik. Az épületről az építési dátumán kívül nem találhatóak adatok, annyi azonban bizonyos, hogy egészen 1993-ig parókiaként működött. A nagyterem mennyezetét díszítő freskókat – stílusuk alapján- 1825-30 körül festhették, egyedi stílusban (mivel a viseletek és fegyverzetek alapján a magyar történelem egyes korszakait képviselő, idealizált, nem konkrét figurákat jelenítenek meg) nemzeti értéket hagyva az utókor számára. A templomot 1783-ban szentelték föl, s a mögötte található parókiát levéltári adatok tanúsága szerint 1785-86-ban építették.

Next Post

A "Bagolyvár"

A vésztői Bagolyvár szerepel Magyarország Műemlékjegyzékében, védettségi törzsszáma 9457.
Skip to content